A bőrünk bánja? Minden egy helyen, amit tudnod kell az UV sugarakról

De lássuk csak, mi az, amit jó, ha mindenképpen tudunk a rettegett UV sugarakról!

Milyen elnevezésük van még az UV sugaraknak?

Találkozhatunk az ultraibolya, ultraviola, és az ibolyántúli elnevezésekkel is. Az elnevezés arra utal, hogy a szabad szemmel még látható fény lila színű (lásd ibolya vagy viola). Ez a fényfajta, tehát az UV fény pedig túl van ezen a még látható tartományon - tehát emberi szemmel nem észlelhető.

Milyen UV sugarak vannak?

Háromféle ultraibolya sugár létezik: az UV-A, az UV-B és az UV-C. Ezeket az különbözteti meg egymástól, hogy milyen tartományba esnek (az UV-A 320-400 nm, az UV-B 280-320 nm, az UV-C 100-280 nm). Minket az UV-A és az UV-B fény érint, az UV-C fény itt a Földön ritkábban. Az UV-A sugarak hosszabbak és mélyebben hatolnak be a bőrbe, mint az UV-B sugarak, melyek rövidebbek (az ultraibolya sugárzás fajtái közül ezek a közepesek), így azok a bőr felső rétegeit érik el.

Melyik UV sugár káros az egészségre?

Alapvetően mind a három káros lehet – bár amint azt már írtuk az UV-C sugarakkal nem kell itt a Földön foglalkoznunk (tehát ha nem vagy mondjuk űrhajós, ezzel nem lesz gond). Amit érdemes megjegyezned, hogy az UV-A sugárzás erősen éget, állandóan jelen van, és akadálytalanul hatol át ablaküvegen is például, de a szmogon és a felhőkön is. Van minimálisan barnító hatása, de sokkal erősebben égést okoz, mintsem barnulást. Ezek a sugarak felelősek a bőr korai öregedéséért és a ráncok kialakulásáért is, de sajnos rosszindulatú elváltozásokért is.

Az UV-B sugárzás lesz az, amitől barnulni fogsz, alapvető feladata a szervezet D-vitamin raktárainak feltöltésében való segédkezés. Ha napozol, az UV-B segít ugyanis a szervezetnek, hogy előállítsa a D-vitamint. Amit azonban nem szabad elfelejtened: a mértékletesség és a napvédelem nagyon fontos, mert ez a sugárzás is elindíthat rosszindulatú folyamatokat a szervezetben. Különösen károsak lehetnek például a szemre ezek a sugarak. Az UV-B sugarak nem, vagy csak kis mértékben képesek áthatolni az ablaküvegen például – ebben is különböznek az UV-A sugaraktól.

Hogyan védekezzünk hatékonyan az UV sugárzás ellen?

Nem lehet elégszer elmondani/leírni: a megnövekedett UV sugárzás ellen gyakorlatilag mindig védekezni kellene. Mindegy ugyanis, hogy milyen a hőmérséklet – a napsugárzás káros hatásai akár hideg időben is jelen vannak. Ezért nagyon lényeges az állandó bőrvédelem – tehát nem csak napozáskor fontos, hogy bekenjük magunkat magas faktorszámú termékkel, de arcunkat, kezeinket minden évszakban jó, ha védjük az UV sugarak ellen. (Ilyenkor nem kell feltétlenül a magas faktorszámhoz ragaszkodnunk, olvassatok tovább, hogy miért!)

De mégis, mennyit napozzunk?

Alapesetben egy ember kb. 20 percet lehet kint a napon, anélkül, hogy károsodna a bőre egészsége. Ez azonban nem egy általános szabály, hiszen függ az adott ember bőrtípusától, a napszaktól, sőt még a földrajzi helytől is (pl. az Egyenlítő környékén ez jóval kevesebb egy fehér bőrű embernek). A faktorszám azt mutatja meg, hogy ezt a kb. 20 percet hányszor tölthetjük a napon úgy, hogy bőrünk nem károsodik. Egy 10-es faktorszámú bőrvédő esetén tehát 10-szer húsz percet lehetünk a napon. Még egyszer hangsúlyoznánk azonban, hogy ez csak egy hozzávetőleges érték, amit sok minden befolyásol: a bőr típusa, és a napszak a leginkább.

Itt a nyár lassan, és itt a napozás ideje – ha ezt elolvastátok már tettetek azért, hogy felkészüljetek bőrötök védelmére.

Mit ajánlunk mi?

FONTOS! Magas faktorszámú napvédő nincs az organikus termékeink között, de pl. a kakaóvaj bátran használható késő délutántól napozáshoz is – az 5-7 faktor, amit ez a kivételes termék biztosít ehhez elegendő.